Progin Instrumentális Zenei Egyesület

 
Bemutatkozás

Alapszabály

Tagfelvételi kérelem

Inpressum

Az egyesület alapszabálya

 
PROGIN Zenei Egyesület
Progresszív Instrumentális Zenei
Egyesület
ALAPSZABÁLYA

2015. március 6.

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Progresszív Instrumentális Zenei Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseire is figyelemmel működő, tagjai által önkéntesen létrehozott, jogi személyiséggel és nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet.

1. Az Egyesület neve: Progresszív Instrumentális Zenei Egyesület
2. Az Egyesület rövidített neve: PROGIN Zenei Egyesület
3. Az Egyesület székhelye: 1131 Budapest, Keszkenő utca 42.
4. Az Egyesület működési területe: Magyarország egész területe
5. Az Egyesület jogi személy, mely a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vételével jön létre.

II.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
1. Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék végzi.
2. Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint lát el törvényességi ellenőrzést.
3. Az Egyesület pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve látja el.
4. Az Egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv is felügyeletet gyakorol.
III.
AZ EGYESÜLET CÉLJA
1. Az Egyesület kiemelt céljai:
• progresszív instrumentális zenei műfaj népszerűbbé tétele, társadalmi elismertetése;
• a műfajban alkotó amatőr és profi zenészek tehetséggondozása;
• a szintetizátor mint instrumentális zenei hangszer társadalmi megismertetése.
Az Egyesület elhatárolódik a politikai, vallási és filozófiai nézetektől és csak az értékteremtő, művészi szempontok alapján folytatja tevékenységét.

2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében - a jogszabályokban meghatározott körben - nemzetközi tevékenységet is folytat.
4. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében - megállapodás alapján - szoros kapcsolatot tart mindazokkal a szervezetekkel, amelyek támogatásaikkal elősegítik céljai megvalósulását, részt vállalnak az Egyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében.
5. Kizárólag céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében az Egyesület a zenével össze nem függő tevékenységet, valamint zenei tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
IV.
AZ EGYESÜLET FELADATAI
1. Az Egyesület az egyesületi célok magvalósítása érdekében gondoskodik működési feltételeinek biztosításáról.
2. Meghatározza az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseit és gondoskodik azok megvalósításáról.
3. Együttműködik zenei koncertek, fellépések szervezésében, megrendezésében és részt vesz más egyesületek által megrendezett zenei eseményeken.
4. A műfajhoz szorosan kapcsolódó tehetségkutatók, fesztiválok szervezése, valamint a nem ismert, de tehetséges zeneszerzők felkutatása.
5. A progresszív instrumentális zenei műfaj szélesebb körű társadalmi megismertetéséhez szükséges hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése.
6. A műfajon belül zenei hanganyagok, ismeretterjesztő és bemutató filmek, továbbá könyvek elkészítésének és kiadásának koordinálása.
7. Jótékonysági rendezvények megszervezése.
8. Biztosítja az Egyesületben tagsági viszonnyal rendelkező zenészek képzését, korszerű felkészülését.
9. Az Egyesületben folyó tehetségkutatási tevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében társadalmi aktívahálózat kialakításáról, szervezéséről és bővítéséről gondoskodik.
10. Elősegíti a közösségi élet kibontakozásának feltételeit, valamint az Egyesület hagyományainak ápolása terén biztosítja a szükséges feltételeket.
11. Az Egyesület, illetve tagjai érdekeinek képviselete és védelme.
12. Megteremti a tervszerű és hatékony működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
13. Az Egyesület nem zárja ki, hogy szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesedhessen.
14. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
15. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
16. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba (mint pl.: nyilvántartási szám, lajstromszám, sorszám, nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, alapszabálya, képviselőjének neve, lakóhelye) az Egyesület tagjai az Egyesület székhelyén – legalább a betekintésre megjelölt időpontot megelőző 3 munkanappal előterjesztett - írásos kérelem esetén betekinthetnek.
V.
AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
Tagok
1. Az Egyesület rendes tagjai olyan magánszemélyek, jogi személyek lehetnek, akik vagy amelyek belépési nyilatkozatukban az Egyesület Alapszabályát elfogadják, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalják. Az Egyesületnek pártoló tagjai is lehetnek. Az Egyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki az Egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.
Ahol az Alapszabály tagot említ, az alatt a rendes tagot kell a továbbiakban érteni.
2. Az Egyesület tagja
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá szavazhat az Egyesület közgyűlésén,
b) választhat és választható az Egyesület Elnökségébe,
c) köteles közreműködni az Egyesület céljainak megvalósításában, köteles tagdíjat fizetni, az Egyesület közgyűlése által meghatározott mértékben és módon.
Amennyiben az Egyesület tagja jogi személy, tagsági jogait (bejegyzett) szervezeti képviselője útján gyakorolhatja. A tagok tagsági jogaikat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselőjük útján is gyakorolhatják, melynek egy eredeti példányát a képviselő köteles az Elnökség részére az iratokhoz csatolás céljából átadni legkésőbb a közgyűlés kezdetén.
3. Az Egyesület tagjairól és pártoló tagjairól nyilvántartást vezet.
A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
1. Az Egyesület tagjának felvétele kérelem alapján történik, amelyben nyilatkozni kell az Egyesület céljának elfogadásáról és az alapszabályban elfogadott kötelezettségek vállalásáról.
2. A felvételre irányuló kérelemről az Elnökség egyszerű szavazattöbbséggel dönt. A felvételt megtagadó határozat ellen az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen tárgyalja.
3. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag halálával, illetőleg a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével;
b) az Egyesületből való kilépéssel az erre vonatkozó nyilatkozatnak az Elnökséggel való közlésével;
c) a tag kizárásával.
4. Az Egyesületből - bármely tag vagy egyesületi szerv kérelmére - kizárható a tag, ha az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, így különösen fél évnél hosszabb idő óta – legalább 15 napos póthatáridőt tűző, és a kizárás szankciójára való figyelmeztetést tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére - nem teljesíti az alapszabályban vagy az Egyesület szabályzataiban meghatározott kötelességeit, magatartása sérti vagy veszélyezteti az Egyesület működését, illetőleg ha méltatlanná válik az Egyesület tagságára.
5. A kizárásról az Elnökség dönt. Az eljárás megindításáról, valamint az azt tárgyaló elnökségi ülés helyéről és időpontjáról a tagot írásban vagy legalább elektronikus úton értesíteni kell. A kizárásra javasolt tagnak az elnökségi ülésen biztosítani kell a kizárás elleni védekezéshez való jogát akár írásban, akár szóban. A kizárt tagot az indoklással ellátott határozatról írásban értesíteni kell. A kizárt tag a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezést nyújthat be a Közgyűléshez.
6. Az Egyesületből való kilépést az Egyesület Elnöksége részére írásban kell bejelenteni.

A tagok jogai és kötelezettségei
1. Az Egyesület tagjának jogai:
• szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén, a vezető szervek megválasztásában, a határozatok meghozatalában;
• a közgyűlésen felszólalhat és kérdéseket tehet fel;
• részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
• választható az Egyesület szerveibe;
• véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint működésével kapcsolatban;
• észrevételeket és javaslatokat tehet;
• megtámadhatja - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a bíróság előtt;
• részt vehet az Egyesület, valamint az Elnökség által meghatározott feltételek szerint az egyesületi bizottságok munkájában;
• igényelheti az Egyesület szakembereinek a segítségét, továbbá kérelmezheti az Egyesület zenei felszereléseinek és tartozékaiknak használatát;
• részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, támogatásokban.
2. Az Egyesület tagjának kötelezettségei:
• az Egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása;
• az Egyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése;
• az Egyesület tulajdonát képező hangszerek, egyéb felszerelések rendeltetésszerű használata, állagának teljes körű megóvása;
• Közgyűlés által meghatározott összegű tagdíjat a Közgyűlés által meghatározott módon és mértékben megfizetni;
• az Egyesület vagyonának megóvása.

A pártoló tagok jogai és kötelezettségei
Az Egyesület pártoló tagjának jogai:
• részt vehet az Egyesület rendezvényein;
• véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint működésével kapcsolatban;
• tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, azon észrevételeket és javaslatokat tehet;
• részt vehet az Egyesület munkájában önkéntesen;
Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
• Közgyűlés által meghatározott összegű pártolói díjat a Közgyűlés által meghatározott módon és időben megfizetni.

Tagdíj

Az Egyesület tagjai havonta a tárgyhónap 15. napjáig kötelesek készpénzben az Egyesület házi pénztárába vagy átutalással az Egyesület bankszámlájára teljesíteni a tagdíjat.

A tagdíj mértéke: 1.000,-Ft/hónap

A tagok az első tagdíjat az Egyesület jogerős bejegyzésének hónapjában kötelesek megfizetni az arról való tudomásszerzést követő 8 munkanapon belül.

Az Egyesület alapítását követően belépő tagok az első tagdíjat a belépés elnökségi jóváhagyásának hónapjában kötelesek megfizetni a jóváhagyásról való értesítést követő 8 munkanapon belül.

Az Egyesület tagjai a tagdíjon kívül vagyoni hozzájárulást nem teljesítenek.

A pártoló tagok a tagdíjjal megegyező mértékű vagyoni hozzájárulást (pártolói tagdíj) kötelesek teljesíteni az Egyesület részére a tagdíjra vonatkozó feltételek szerint és időben.
VI.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK, AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
Az Egyesület szervei:
- Közgyűlés

- 4 tagú Elnökség

1. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, Alelnök és az elnökségi tagok.
2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

A közgyűlés
Rendes közgyűlés
4. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés levezető elnöke az Elnökség mindenkori elnöke. Ha azonban a közgyűlés az Elnökségnek vagy annak tagjának megválasztásáról, illetőleg visszahívásáról dönt, a közgyűlés levezető elnökét, valamint a szavazatszámlálókat tagjai közül, titkos szavazással és szavazattöbbséggel – külön választja meg.
5. Az Egyesület rendes közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyűlés időpontját és helyszínét az Elnökségnek legalább 15 nappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, időpontjáról, a tervezett napirendjéről a részvételre jogosultakat értesítenie kell. A meghívók elküldése és a közgyűlés időpontja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés helyszínét a mindenkori taglétszám figyelembe vételével az Elnökség határozza meg.
6. A közgyűlésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
• az Egyesület nevét és székhelyét;
• a közgyűlés helyszínét,
• a közgyűlés időpontját,
• a napirendi pontokat a határozati javaslatokkal,
• a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályokról tájékoztatást, valamint annak időpontját.
A meghívót az érintettekkel igazolható módon közölni kell. A közlés akkor minősül igazolhatónak, ha annak kézbesítése postai úton ajánlott, tértivevényes küldeményként vagy olvasási visszaigazolással ellátott elektronikus levélként történik.
7. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer az Elnökség hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével kívánja, vagy ha a bíróság ezt elrendeli.
8. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatképesség hiányában az Elnökség új közgyűlést – megismételt közgyűlés - hív össze, amelynek időpontját az eredeti meghívóban kell közölni. A határozatlanképtelenség miatt megismételt közgyűlés a jelenlevők létszámára tekintet nélkül határozatképes - az eredeti napirendi pontok vonatkozásában -, amennyiben az eredeti meghívóban figyelmeztették a tagokat a távolmaradás következményeire, és közölték a megismételt közgyűlés időpontját is. A megismételt közgyűlés legkorábban az eredeti közgyűlés napját követő nyolcadik napra hívható össze.
9. A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, az a következő közgyűlés alkalmával ismételten szavazásra bocsátandó. A közgyűlés az Elnökség, illetőleg az Elnökség tagjának megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak.
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlés az éves beszámolót az általános szabályok szerint fogadja el.
10. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. A közlés akkor minősül igazolhatónak, ha annak kézbesítése postai úton ajánlott, tértivevényes küldeményként vagy olvasási visszaigazolással ellátott elektronikus levélként történik. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
Az Elnökség köteles a közgyűlési határozatot annak meghozatalától számított 3 napon belül az Egyesület székhelyén kifüggeszteni.
11. A közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

12. A közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
13. A közgyűlésen kötelezően tárgyalni kell az alábbi napirendeket:
- az Egyesület évi költségvetésének megállapítása;
- tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása
14. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabálynak és a szervezeti és működési szabályzatnak a megállapítása és módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) az Elnökség éves beszámolójának – ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - az elfogadása;
d) az Elnökségnek illetőleg az Elnökség tagjának megválasztása, díjazásának megállapítása;
e) az Elnökségnek, illetőleg az Elnökség tagjának visszahívása, amelyre akkor kerülhet sor, ha írásban rögzített vezetői kötelezettségét legalább 8 napos póthatáridőt tűző, és a visszahívás szankciójára történt figyelmeztetését tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére nem teljesíti, vagy írásbeli figyelmeztetés ellenére olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesület céljait nagymértékben veszélyezteti;
f) az Egyesület tagjának kizárásáról hozott elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása;
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
h) az éves költségvetés elfogadása, és következő évi tervezett költségvetés elfogadása;
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k) tagfelvétel elutasítása elleni fellebbezés elbírálása;
l) tagdíj és a pártolói díj összegének meghatározása;
m) amit jogszabály vagy az Egyesület alapszabálya az Egyesület kizárólagos hatáskörébe sorol.
15. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.
Rendkívüli közgyűlés
16. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
- az Egyesület Elnökségének többségi határozata alapján,
- ha az Egyesület tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja,
- egyéb, az alapszabályban meghatározott esetben, különösen, ha az évi rendes közgyűlés a költségvetést vagy az Elnökség beszámolóját nem fogadja el,
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
17. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.
18. A rendkívüli közgyűlésre az egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

VII.
AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE
Az Elnökség feladata és hatásköre
1. Az Egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály vagy jogszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt.
2. Az Egyesület Elnöksége a közgyűlés által 5 évre választott tagokból áll. Az Elnökség 4 tagú. Az Elnököt és az Alelnököt évenként az Elnökség választja saját soraiból. Első alkalommal az alakuló Közgyűlés választja meg az Elnököt és az Alelnököt is.
3. Az Elnökség feladata és hatásköre:
• az Egyesület közgyűlésének összehívása és a napirendi pontok meghatározása;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• a tagság nyilvántartása;
• az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete;
• a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése;
• az Egyesület belső szabályzatainak, valamint gazdálkodási szabályzatainak megállapítása és módosítása;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása, valamint a zavartalan működéshez szükséges határozatok meghozatala;
• az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása a tagok részére;
• az Egyesület igazgatási szervezetének kialakítása;
• az Egyesület eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;
• a tagfelvételi kérelmek elbírálása;
• az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• megállapodások kötése, együttműködések szervezése más egyesületekkel, szövetségekkel és egyéb szervezetekkel;
• döntés a tagok kizárásáról;
• az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
• döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.

Az Elnökség működése
1. Az Elnökség maga állapítja meg munkatervét és - a szervezeti és működési szabályzat alapján - az ügyrendjét.
2. Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök, vagy az elnökségi tagok az ok és a cél megjelölésével kérik.
3. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.
4. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább 8 nappal korábban elküldött meghívóval értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
5. Az Elnökség szavazásra jogosult 3 tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni.
6. Az Elnökség a határozatait nyílt – személyi kérdésekben titkos - szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség a saját ügyrendjét 2/3-os többséggel fogadja el. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. A közlés akkor minősül igazolhatónak, ha annak kézbesítése postai úton ajánlott, tértivevényes küldeményként vagy olvasási visszaigazolással ellátott elektronikus levélként történik.
7. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható.
Az Elnökség tisztségviselői
1. Az Elnökség létszáma 4 fő. Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
2. Az Elnökség tagjai:
- az elnök
- az alelnök
- az elnökségi tagok

Az Elnökség alakuló közgyűlésen megválasztott tagjai:

Elnök:

Alelnök:

Elnökségi tag:

Elnökségi tag:

3. Az elnökségi tagjainak jogai és kötelezettségei:
- az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel
- észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésére;
- javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására;
- az arra vonatkozó szabályok szerint az Egyesület képviselete.
4. Az elnökségi tagság megszűnik:
- a mandátum lejártával;
- visszahívással,
- elhalálozással;
- lemondással;
- az Egyesületből történő kizárással.
Elnök
1. Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az Egyesület elnöke. Az elnök az Elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli az Egyesület tevékenységét.
2. Az elnök feladatai és hatásköre:
• az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése;
• az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete;
• a hírközlő szervek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről;
• kapcsolattartás más egyesületekkel és szervezetekkel;
• önálló aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása;
• vezeti és összehangolja az Egyesület szakmai tevékenységét;
• szervezi és ellenőrzi a közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
• önállóan képviseli az Egyesületet;
• az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
3. Az alelnök feladatai és hatásköre:
• az elnök akadályoztatása esetén az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése;
• előkészíti az Elnökség üléseit;
• önálló aláírási és képviseleti joggal rendelkezik;
• gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról;
• gondoskodik az egyesületi nyilvántartások vezetéséről;
• figyelemmel kíséri az Egyesület működésével kapcsolatos jogszabályokat és kötelező érvényű előírásokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén javaslatot tesz az Elnökségnek az alapszabály módosításának kezdeményezésére, illetőleg egyéb egyesületi szabályzatok módosítására;
• a közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése;
• a közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület székhelyén nyilvánosságra hozza. A nyilvánosságra hozatal kizárólag személyiségi jogok védelme vagy adatvédelem okán korlátozható.

VIII.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

1. Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok, és hatóságok előtt az elnök, valamint az alelnök önálló aláírási és képviseleti joggal képviseli. A további két elnökségi tag aláírási és képviseleti joga érvényesen kizárólag együttesen gyakorolható.

2. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök és az alelnök önállóan jogosult rendelkezni a számlavezető pénzintézetnél bejelentett módon, míg a további két elnökségi tag együttesen jogosult a bankszámla feletti rendelkezés gyakorlására.

IX.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

1. Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, pártolói díjakból illetve jogi személyek és magánszemélyek anyagi támogatásából, állami támogatásból és egyéb, az Egyesületre vonatkozó szabályok által megengedett tevékenységből képződik. Az Egyesület vállalkozó tevékenységet csak másodlagos jelleggel folytat. Az Egyesület támogatás és adománygyűjtés során az adományozókat, illetőleg más személyeket nem zaklathat, azok személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti.

2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal a tagok nem felelnek.

3. Az Egyesület gazdálkodása során vagyonát nem oszthatja fel a tagjai között, a tagok részére nyereséget nem juttathat, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

4. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

5. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja, tekintettel arra, hogy az Egyesület nem kíván rendelkezni megszűnés esetére a vagyonáról.
6. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
7. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.
8. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
9. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) az irányadó.
10. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az Egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján végzi.
X.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Az Egyesület megszűnik:

• ha a közgyűlés elhatározza a megszűnését;
• ha az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
• ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
• ha az arra jogosult szerv megszünteti;
• ha a közgyűlés jogutóddal történő megszűnését határozza el.

Az Egyesület a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

XI.
BELSŐ SZABÁLYZATOK

1. Az Elnökség az Egyesület működésével kapcsolatos, az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, belső szabályzatot alkot. Belső szabályzata a jelen alapszabállyal ellentétben nem állhat.

2. A belső szabályzat rendelkezik

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés és az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható;
b) az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről.
XII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) illetve a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Budapest, 2015. március 6

 

 
 

proginzeneiegyesulet@gmail.com

© PROGIN 2018 Minden jog fenntartva